A kognitív torzulások mi azok, mi azok, és mit kell tenni
A kognitív torzulások olyan torz módok, amelyek révén az embereknek értelmezniük kell mindennapi helyzeteiket, negatív következményekkel járnak életükre, szükségtelen szenvedést okozva.
A kognitív torzulásoknak többféle típusa létezik, amelyek közül sok ugyanabban a személyben manifesztálódhat, és bár különféle esetekben fordulhat elő, gyakoribb azokban, akik depresszióban szenvednek..
Ezeknek a helyzeteknek a felismerése, elemzése és megoldása pszichoterápiás foglalkozások, nevezetesen kognitív-viselkedési terápia segítségével valósítható meg.
1. Katasztrófia
A katasztrófa a valóság olyan torzulása, amelyben az ember pesszimista és negatív attól függ, hogy mi történt vagy fog bekövetkezni, anélkül, hogy figyelembe veszi az esetleges egyéb eredményeket.
Példák: "Ha elveszítik a munkámat, soha nem fogok találni újat", "tévedtem a vizsga során, kudarcot vallok"..
2. Érzelmi érvelés
Az érzelmi érvelés akkor fordul elő, amikor az ember azt feltételezi, hogy érzelmei tények, vagyis úgy véli, hogy abszolút igazságnak érzi.
Példák: "Úgy érzem, hogy a kollégáim a hátam mögött beszélnek rólam", "Úgy érzem, hogy már nem kedvel engem".
3. Polarizáció
A polarizáció, amelyet úgy is neveznek, mint minden vagy semmi gondolkodás, egy olyan kognitív torzulás, amelyben az ember a helyzeteket csak két exkluzív kategóriában látja, a helyzeteket vagy az embereket abszolút értelemben értelmezve..
Példák: "Minden rosszul ment a ma megbeszélésen", "Mindent rosszul csináltam".
4. Szelektív absztrakció
Az alagút látvány néven is ismert, a szelektív absztrakciót olyan helyzetekben kapják, amelyekben egy adott helyzetnek csak egy aspektusa van kiemelve, különösen a negatív, figyelmen kívül hagyva a pozitív szempontokat..
Példák: "Senki sem kedvel nekem", "A nap rosszul ment".
5. Mentális olvasás
A mentális olvasás olyan kognitív absztrakció, amely abból áll, hogy kitalál és bizonyíték nélkül hisz abban, hogy mások mit gondolnak, elvetve más hipotéziseket.
Példák: "Nem figyel oda, amit mondok, az azért van, mert nem érdekli."
6. Betűk
Ez a kognitív torzulás egy személy címkézéséből áll, és egy meghatározott, izolált helyzet alapján határozza meg.
Példák: "Rossz ember", "Ez a személy nem segített nekem, önző".
7. Minimalizálás és maximalizálás
A minimalizálást és a maximalizálást a személyes tulajdonságok és tapasztalatok minimalizálása, valamint a hibák és / vagy negatív szempontok maximalizálása jellemzi.
Példák: "Jó volt a tesztem, de voltak jobb pontszámok, mint az enyém", "Sikerült bemennem a kurzusra, mert könnyű volt".
8. Kötelező követelmények
Ez a kognitív torzítás a helyzetekre való gondolkodásból áll, amilyennek kellett volna lenniük, ahelyett, hogy arra összpontosítsanak, hogy a dolgok a valóságban vannak.
Példák: "otthon kellett volna maradnem a férjemmel", "nem kellett volna mennem a partira".
Mit tegyek?
Általában az ilyen típusú kognitív torzulások megoldása érdekében tanácsos pszichoterápiát végezni, pontosabban a kognitív-viselkedési terápiát..