Bélpolipok és a rák kockázata
A sejtes adenomata bélpolipok vagy a tubulovellous polipok rákosodhatnak, azonban ezt a transzformációt nem mindenki szenvedheti. Fennáll a vastagbélrák kialakulásának kockázata a lapos, 1 cm-nél nagyobb átmérőjű, lapos és nagyobb, nagyobb vagy nagyobb polipokban..
A bélpolipok többsége azonban hiperplasztikus, jóindulatú és ritkán konvergál a rákban. Az egyik és a másik is azonosítható és eltávolítható kolonoszkópiával, csökkentve ezzel a rák kialakulásának kockázatát.
Lehet, hogy bélrák kialakulásának kockázata áll fenn?
Néhány olyan tényező, amely hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához:
- Több polip jelenléte a bélben, bár nagyobb, mint a polip, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rosszindulatú;
- Táplálás kalóriával és gazdag időkben állati eredetű;
- Cigarrillo és az alkoholtartalmú italok túlzott fogyasztása;
- 50 évesnél nagyobb életkor;
- Öröklött betegségek, például családi adenomatozus polipózis, Gardner-szindróma, Turcot-szindróma és Lynch-szindróma esetén.
A gyulladásos bélbetegségek, például a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-kór jelenléte szintén növeli a rák kialakulásának kockázatát.
Hogyan lehet csökkenteni annak kockázatát, hogy a polipok konvergálnak a rákban?
Annak érdekében, hogy csökkentsék a bélpolipok rákos konvergálódásának kockázatát, javasoljuk, hogy kolonoszkópiával távolítson el minden, 0,5 cm-nél nagyobb polipot, de fontos, hogy rendszeresen gyakoroljon; rostdús diéta; dohányzás és az alkoholtartalmú italok fogyasztásának elkerülése, mivel ezek a tényezők megkönnyítik a rák megjelenését.
A bélpolip tünetei
A bélpolipok többsége az általános tünetekben, különösen kialakulásuk kezdetén, mert a bélben vagy 50 éves kortól gyulladásos betegségek esetén tanácsos kolonoszkópiát végezni, mivel ezek ritkábban fordulnak elő ebben a korban a polipok száma.
Amikor a polip fejlettebbnek találkozik, megjelenhetnek bizonyos tünetek, például:
- A bél szokásának megváltozása, ami lehet hasmenés vagy feszült;
- A vér egy pillanat alatt megfigyelhető jelenléte a vérben rejtett vérvizsgálat során;
- Fájdalom hasi diszkomfortban, például bélgáz és kólika.
A bélpolipok többsége evakuáció után vérzést okoz, a fennmaradó ritkább tünetek.
Hogyan történik a diagnózis?
Bélpolipok esetén az orvos kérhet mintákat, például radiográfiát és kolonoszkópiát, amelyekkel a bél belső falait tekintik meg. A 0,5 cm-nél kisebb polip azonosítását követően az orvos úgy dönthet, hogy nem távolítja el azt, és 3 év elteltével megismétli a vizsgálatot. Nem szükséges évente lefolytatni a vizsga vizsgálatot, mivel a polipok körülbelül 5 évig tartanak ahhoz, hogy növekedjenek és megváltozzanak. Hogyan készüljünk fel kolonoszkópiára?.
Az 1 cm-nél nagyobb polipokat általában eltávolítják a kolonoszkópia során, és elküldik a patológushoz, hogy kiderítsék, léteznek-e rákos sejtek vagy sejtek. Rákos sejtek esetén az orvosnak a beteget az onkológushoz kell irányítania, hogy megjelölje a szükséges kezelést.
Az első kolonoszkópia eredménye után az orvos tanácsolja a beteget, hogy mikor kell újra elvégezni a vizsga. Általában a kolonoszkópiát meg kell ismételni:
A beteg helyzete | Ismételten végezzen kolonoszkópiát: |
A bélpolipok hiánya | 10 év |
Hiperplasztikus polipok, amelyek kevesebb, mint 1 cm | 10 év |
1 vagy 2, 1 cm-nél kisebb csőadenoma | 5 év |
3-10 csőadenoma | 3 év |
10 adenoma | 1 vagy 2 év |
1 vagy több csőadenoma, 1 cm-nél nagyobb | 3 év |
1 további rossz adenoma vagy tubulovellous | 3 év |
1 adenoma magas fokú dysplasia tüneteivel | 3 év |
A gasztroenterológus és a proktológus a legmegfelelőbb bélpolipok kezelésére, és a konzultáció során minden kérdés személyesen tisztázható, ha jó módszer a beteg megnyugtatására..