Milyen bélpolip válhat rákká?

A villus vagy a tubulus-villus bél adenomatikus polipjei rákká alakulhatnak, azonban nem mindenki él ezen átalakuláson. Nagyobb a vastagbélrák kialakulásának kockázata a lapos és 1 cm-nél nagyobb átmérőjű lapos polipoknál, és minél nagyobb a méret, annál nagyobb a kockázata.

A bélpolipok többsége azonban hiperplasztika, jóindulatú és ritkán válhat rákossá. Mindkettő azonosítható és eltávolítható kolonoszkópiával, csökkentve ezzel a rák kialakulásának kockázatát. Nézze meg, hogyan távolítják el a bélpolipokat.

Ki a leginkább a bélrák kialakulásának kockázata??

Néhány olyan tényező, amely hozzájárulhat a vastagbélrák kialakulásához:

• Több polip jelenléte a bélben, minél nagyobb a polip, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rosszindulatúvá válik;
• Kevés kalóriájú és állati zsírokban gazdag ételek;
• Cigaretta és alkoholos italok túlzott fogyasztása;
• 50 év felett;
• Öröklött betegségek, például családi adenomatozus polipózis, Gardner-szindróma, Turcot-szindróma és Lynch-szindróma esetén.

A gyulladásos bélbetegségek, például a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-kór jelenléte szintén növeli a rák kialakulásának kockázatát.

Hogyan csökkenthető a polipok rákos válásának kockázata?

A bélpolipok rákosodásának kockázatának csökkentése érdekében ajánlott az összes 0,5 cm feletti polip eltávolítása kolonoszkópiával, de emellett fontos a rendszeres testmozgás, a rosttartalmú étkezés, a dohányzás és az alkoholfogyasztás elkerülése. alkoholos italok, mivel ezek a tényezők megkönnyítik a rák kialakulását.

A bélpolip tünetei

A legtöbb bélpolip nem okoz tüneteket, különösen kialakulásuk kezdetén, ezért a bélben vagy 50 éves kortól gyulladásos betegségek esetén ajánlatos kolonoszkópiát végezni, mivel ebből a polipok gyakrabban alakulnak ki. kor.

Amikor a polip már fejlettebb, bizonyos tünetek lehetnek, például:

• A bél szokásainak megváltozása, amelyek lehet hasmenés vagy székrekedés;
• Vér jelenléte a székletben, amely szabad szemmel látható vagy a székletben rejtett vérvizsgálat során észlelhető;
• Hasi fájdalom vagy kellemetlenség, például gáz- és bélgörcsök.

A leggyakoribb az, hogy a bélpolipok a bélmozgás után vérzést okoznak, a többi tünet ritkább.

Hogyan történik a diagnózis?

Bélpolipok gyanúja esetén az orvos megrendelhet olyan vizsgálatokat, mint például radiográfia és kolonoszkópia, amely a belek belső falának megtekintésére szolgál. Miután azonosított egy 0,5 cm-nél kisebb polipot, az orvos úgy dönthet, hogy nem távolítja el azt, és 3 év elteltével megismétli a vizsgálatot. Nem szükséges évente elvégeznie a vizsga elvégzését, mivel a polipok körülbelül 5 évig tartanak ahhoz, hogy növekedjenek és megváltozzanak. Nézze meg, hogyan készül fel a kolonoszkópia.

Az 1 cm-nél nagyobb polipokat általában eltávolítják a kolonoszkópia során, és a patológus elemzésre küldik, hogy meghatározzák, vannak-e rákos sejtek vagy sem. Rákos sejtek esetén az orvosnak onkológushoz kell irányítania a beteget a szükséges kezelés megjelölésére.

Az első kolonoszkópia eredménye után az orvos tanácsolja a beteget, hogy mikor kell újra elvégezni a tesztet. Általában a kolonoszkópiát meg kell ismételni:

A gasztroenterológus és a proktológus orvosai a legmegfelelőbbek a bélpolipok kezelésére, és a konzultáció során minden kétséget személyesen meg lehet válaszolni, ez jó módszer a beteg megnyugtatására..