Mi az elsődleges, szekunder hemosztázis és a fibrinolízis, hogyan történik ez és hogyan lehet megváltoztatni
A vérzéscsillapítás az erek belsejében zajló folyamatok sorozatának felel meg, amelyek célja a vér folyadékának megőrzése, rögökképződés vagy vérzés nélkül.
Didaktikailag a hemosztázis három szakaszban történik, amelyek gyors és összehangolt módon történnek, és főleg a vérlemezkék és fehérjék részét képezik, amelyek felelősek a véralvadásért és a fibrinolízisért.
Hogyan történik a hemosztázis?
A vérzéscsillapítás didaktikailag három szakaszban fordul elő, amelyek egymástól függnek és egyidejűleg fordulnak elő.
1. Elsődleges hemosztázis
A vérképzés akkor kezdődik, amikor az erek megsérülnek. A sérülésre adott válaszként a sérült ér vasokonstrikciója következik be a helyi véráramlás csökkentése és ezáltal a vérzés vagy trombózis megelőzése érdekében..
Ugyanakkor a vérlemezkék aktiválódnak, és von Willebrand-faktor segítségével tapadnak az ér endotéliumához. Ezután a vérlemezkék megváltoztatják az alakjukat, így felszabadíthatják a plazmájuk tartalmát, amelynek funkciója több vérlemezke visszanyerése a sérülési helyre, és elkezdnek tapadni egymáshoz, kialakítva az elsődleges vérlemezke dugót, amelynek ideiglenes hatása van..
Tudjon meg többet a vérlemezkékről és azok funkcióiról.
2. Másodlagos hemosztázis
Az elsődleges hemosztázis előfordulásával a koagulációs kaszkád aktiválódik, ami aktiválja a koagulációért felelős fehérjéket. A koagulációs kaszkád eredményeként fibrin képződik, amelynek a funkciója az elsődleges vérlemezke-dugó megerősítése, stabilabbá tétele.
Az alvadási faktorok olyan fehérjék, amelyek inaktív formájában keringnek a vérben, de a szervezet igényei szerint aktiválódnak, és végső célja a fibrinogén fibrinré történő átalakulása, amely nélkülözhetetlen a vér stagnálási folyamatához.
3. Fibrinolízis
A fibrinolízis a hemosztázis harmadik stádiuma, és a hemosztatikus dugó fokozatos megsemmisítésének folyamatából áll, a normál véráramlás helyreállítása érdekében. Ezt a folyamatot a plazmin közvetíti, amely egy plazminogénből származó protein, amelynek feladata a fibrin lebontása.
Hogyan azonosíthatjuk a hemosztázis változásait?
A hemosztázis változása specifikus vérvizsgálatokkal kimutatható, például:
- Vérzési idő (TS): Ez a teszt annak ellenőrzéséből áll, hogy mikor fordul elő hemosztázis, és megtehető például egy kis fülön a fülön. A vérzési idő eredményeként ki lehet értékelni az elsődleges hemosztázist, azaz azt, hogy a vérlemezkék megfelelő-e. Annak ellenére, hogy széles körben használt teszt, ez a módszer kellemetlenséget okozhat, különösen gyermekeknél, mivel kis fülbe kell csinálni a fülét, és ennek korrelációja alacsony a személy vérzési hajlamával;
- Vérlemezke aggregációs teszt: Ezzel a vizsgálattal ellenőrizni lehet a vérlemezke-aggregáció kapacitását, amely szintén hasznos lehet az elsődleges hemosztázis értékeléséhez. Az ember vérlemezkei különböző anyagokkal vannak kitéve, amelyek képesek a véralvadást kiváltani, és az eredmény megfigyelhető egy olyan készülékben, amely méri a vérlemezke aggregáció mértékét;
- Protrombin idő (TP): Ez a teszt felméri a vér koagulációs képességét az alvadási kaszkád egyik útjának, a külső út stimulálásával. Így ellenőrzi, hogy meddig tart a vér a másodlagos hemosztatikus dugó létrehozásához. Megérteni, mi a protrombin időbeli vizsga, és hogyan kell ezt elvégezni;
- Aktivált parciális tromboplasztin idő (APTT): Ez a teszt a szekunder hemosztázt is kiértékeli, ugyanakkor ellenőrzi a koagulációs kaszkád belső útjában levő koagulációs tényezők működését;
- Fibrinogén adagolása: Ezt a tesztet azzal a céllal végezzük, hogy ellenőrizzük, van-e elegendő fibrinogén, amely felhasználható a fibrin előállításához.
Ezeken a teszteken túl az orvos másokat is javasolhat, például a véralvadási faktorok adagolását, hogy megtudja, van-e olyan alvadási faktor hiánya, amely zavarhatja a hemosztázis folyamatát..