Homepage » Genetikai betegségek » Mi a dyspraxia és hogyan kell kezelni?

    Mi a dyspraxia és hogyan kell kezelni?

    A diszpraxia olyan állapot, amelyben az agynak nehéz megtervezni és koordinálni a testmozgásokat, ami a gyermeket nem képes fenntartani az egyensúlyt, a testtartást, és néha még nehezen tudja beszélni. Ilyen módon ezeket a gyermekeket gyakran ügyetlen gyermekeknek tekintik, mivel általában tárgyakat tönkremennek, botladoznak és nyilvánvaló ok nélkül esnek le..

    Az érintett mozgások típusától függően a dyspraxia többféle típusra osztható, például:

    • Motoros dyspraxia: az izmok összehangolásának nehézségei, az olyan tevékenységek zavarása, mint az öltözködés, az étkezés vagy a séta. Bizonyos esetekben ez az egyszerű mozgások lassúságához is kapcsolódik;
    • Beszéd dyspraxia: nehéz a nyelv fejlesztése, szavak kiejtése rosszul vagy észrevétlenül;
    • Poszturális dyspraxia: nehéz a helyes testtartás fenntartása, például állva, ülve vagy sétálva.

    Amellett, hogy gyermekeket érinti, a dyspraxia olyan betegekben is megjelenhet, akik stroke-ot szenvedtek vagy fejsérülést szenvedtek.

    Fő tünetek

    A dyspraxia tünetei személyenként változnak, az érintett mozgások típusától és az állapot súlyosságától függően, de a legtöbb esetben nehézségek merülnek fel a következő feladatok végrehajtása során:

    • emelet;
    • ugrás;
    • fut;
    • Fenntartani az egyensúlyt;
    • Rajzolni vagy festeni;
    • levelet;
    • fésülés azt;
    • Egyél evőeszközökkel;
    • Mosson fogakat;
    • Beszéljen tisztán.

    Gyerekekben a diszpraxia általában csak 3 és 5 év között van diagnosztizálva, és addig a korig a gyermeket ügyetlennek vagy lustanak lehet tekinteni, mivel hosszú idő szükséges ahhoz, hogy elsajátítsák a mozgásokat, amelyeket más gyermekek már elvégeznek..

    Lehetséges okok

    Gyerekek esetében a dyspraxia szinte mindig egy genetikai változás okozta, amely miatt az idegsejtek tovább fejlődnek. A dyspraxia traumák vagy agyi sérülések, például stroke vagy fej trauma következtében is előfordulhat, ami felnőtteknél gyakoribb.

    A diagnózis megerősítése

    A gyermekek diagnosztizálását gyermekorvosnak kell elvégeznie a viselkedés megfigyelése, valamint a szülők és a tanárok jelentéseinek értékelése alapján, mivel nincs külön vizsgálat. Ezért javasoljuk, hogy a szülők írjanak fel minden furcsa viselkedést, amelyet megfigyelnek a gyermekükben, és beszéljenek a tanárokkal.

    Felnőttekben ezt a diagnózist könnyű meghatározni, mivel agyi trauma után merül fel, és összehasonlítható azzal, amit az ember korábban meg tudott csinálni, ami azt is eredményezi, hogy maga a személy azonosítja azt.

    Hogyan történik a kezelés

    A dyspraxia kezelését foglalkozási terápián, fizioterápián és beszédterápián keresztül hajtják végre, mivel ezek olyan technikák, amelyek elősegítik a gyermek fizikai aspektusainak, például izom erősségének, egyensúlyának és pszichológiai aspektusainak javítását, nagyobb önállóságot és biztonságot nyújtva. Így jobb teljesítmény érhető el a napi tevékenységekben, a társadalmi kapcsolatokban, és képes megbirkózni a dyspraxia által bevezetett korlátozásokkal.

    Ezért egyéni intervenciós tervet kell készíteni, az egyes személyek igényei szerint. A gyermekek esetében az is fontos, hogy a tanárokat bevonjuk az egészségügyi szakemberek kezelésébe és irányításába, hogy tudják, hogyan kell kezelni a viselkedést, és segítenek folyamatosan leküzdeni az akadályokat..

    Gyakorlatok otthon és az iskolában

    Néhány olyan gyakorlat, amely elősegítheti a gyermek fejlődését és fenntarthatja az egészségügyi szakemberekkel végzett technikák képzését:

    • Készítsen rejtvényeket: az érvelés ösztönzése mellett elősegítik a gyermek jobb látás- és térérzékelését;
    • Bátorítsa gyermekét, hogy írjon a számítógép billentyűzetére: könnyebb, mint a kézzel írása, de koordinációt is igényel;
    • Szorítson meg anti-stressz labdát: lehetővé teszi a gyermek izomerőinek stimulálását és növelését;
    • Lődd le a labdát: serkenti a gyermek koordinációját és a tér fogalmát.

    Az iskolában fontos, hogy a tanárok odafigyeljenek arra, hogy ösztönözzék a szóbeli művek beadását az írott helyett, ne kérjenek túlzott munkát, és kerüljék a gyermekek által elkövetett összes hiba feltüntetését a munka közben, egyenként dolgozva..